Uhu – a titokzatos „nagyfülesbagoly”
Hazánk legnagyobb bagolyfaja ritka fészkelő nálunk, leginkább hegységeink peremén találkozhatunk vele. Legerősebb állománya a Zempléni-hegységben él, de Békésben is feljegyezték a fészkelését.
A stáb 3 éven át számos helyszínen forgatott Magyarország utolsó vadvizeinek különleges élőlényeiről, és a végeredmény lenyűgöző lett. A film 2023-ban megérdemelten nyerte el a Gödöllői Természetfilm Fesztivál fődíját.
A Rám-szakadék területén az elmúlt napokban sziklaomlás történt, ezért a Pilisi Parkerdő Zrt. a geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékeléséig ideiglenesen teljes egészében lezárja a közkedvelt szurdokot.
Madarat tolláról, tartja a mondás. Te felismered a madarakat tollukról, csőrükről, karmukról?
A szakértőket is meglepte az a néhány perces jelenetsor, amit egy gólyakamera rögzített.
Tollak nélkül egy madár sem reppenhetne a magasba, de vajon még milyen képességeket ad ez a nagyszerű „találmány” a madaraknak?
Sajnos napközben jó párszor eláztunk a hideg, télvégi esőben, de így is teljesítettük a Dél-Dunántúli Piros túramozgalom több mint 24 kilométerét Külső-Somogy dombjai között.
Országszerte napok óta megfigyelhetők ezek a röptükben nagyon hasonlónak tűnő, mégis különböző tarka pillék.
Május 1-től hatalmasat változik a főváros és a Balaton északi parti települések közötti közlekedés. Jövőben a buszozás helyett a vasúttal való utazást javasolja Balatonfüredre a MÁV-Volán-csoport.
Április végén, május elején filmforgatás miatt látogatási korlátozást vezetnek be a Szelim-barlangnál és Geológiai tanösvénynél a Gerecsében.
Ligetek, parkok, nádasok, hattyúk, vadkacsák, csend és lustán hömpölygő Duna. Bringával és gyalogosan is végigjártuk a csepeli Kolonics György sétányt, és minden méterét imádtuk.
Ismerjétek meg a vadaspark „arcát és hangját”, akinek mintha nem is huszonnégy, hanem legalább negyvennyolc órából állna egy nap.
A bokarándulás vagy a kibicsaklás gyakori sérülése a túrázóknak. Milyen megoldások vannak, ha már megtörtént a baj? Visszaállítható-e a boka eredeti állapota?
Bármely irányból rohamozzuk meg a Magas-Börzsönyt, csalódni biztosan nem fogunk az élményben. Van azonban egy jó túratippünk, amely a hegység változatos értékeiből ad ízelítőt.
Pazar kilátás, remek ételek, történelmi időket idéző, viharvert falak és madárcsicsergős természeti környezet várja azokat a kirándulókat akik fellátogatnak az Esztergom határában emelkedő Vaskapu-hegy ékkövéhez.
„Arany ágon ül a sármány, kicsi dalt fúj fuvoláján...” – szállt a dal 1979. október 15-én, megannyi felnőtt és iskolás gyermek ajkáról a cáki szelídgesztenyésben. A fehérre meszelt boronafalú, zsúptetővel fedett kis meseházak közt a vidáman pattogó tábortűz fényénél, a frissen sült gesztenye illatával átszőtt éjszakában két és fél hónap után megkapó hangulatban zárult le egy legendás vándorlás.
Partifecskék és gyurgyalagok védelmében lett kialakítva a mesterséges élőhely. Szükség van rá, mert egyre kevesebb a homokos, löszös partfal.
Reggel hatkor még szemerkélő esőben indultak el az 50 és a 30 km-es táv résztvevői, később volt verőfényes napsütés és futózápor is.
Olyan látványos túraútvonalakat gyűjtöttünk össze április utolsó hétvégéjére, ahol az üde zöld lombok mellett lenyűgöző geológiai formák, virágba borult rétek és szép kilátások várnak.
E mecseki expedíció teljesítésével valóban a hegység turistájává, igazi ismerőjévé válhatunk.
Hazánk őshonos növényfajával országszerte találkozhatunk az erdőben. Feltűnő megjelenésén túl több egyedi tulajdonsággal is bír, köztük az egyik a megporzásával kapcsolatos.
A vízesés nemcsak hazánk legmagasabb, de a legmagasabban fekvő természetes vízesése is.
Vasárnap este kezdett havazni, ma reggelre 4-5 centis hó borítja hazánk legmagasabb hegyét.
A Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös vizét tavasszal újra feltöltik, így ilyenkor ismét hajózhatóvá válik a Jégmadár tanösvény is.
Feltérképeztük a gazdag fővárosi polgárság hajdani nyaralónegyedét Budapest alig ismert, keleti szegletében.
Kissé elhúzódott az eredetileg március végéig tervezett szervizelés, hétvégén azonban újra jár a Libegő.
Aki a Budai-hegység déli részén kirándul, annak a térképen és a terepen egyaránt feltűnhetnek ezek a különös nevű, ipartörténeti emléket őrző föld alatti járatok.