-
Az Aranybulla ünnepe
A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.
2024.04.24. -
Székesfehérvár a frontvonalban
Pénteken délután nyílt meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Szent István Király Múzeum Székesfehérvár a frontvonalban 1944 - 1945 című közös kamara kiállítása. A tárlat több mint egy évig látogatható, keddtől vasárnapig, 10 és 18 óra között. A belépés díjtalan.
2024.04.05. -
Az anyósok kedvenc leshelye
Székesfehérvár egyes belvárosi épületeit jellegzetes sarokerkélyek díszítik, melyek nem csak mutatósak, de komoly társadalmi szerepük is volt régen. Március 30-án, szombaton 10.00 órakor indul a Tourinform Iroda által szervezett séta, melynek keretében mindent megtudhatunk a különleges balkonokról.
2024.03.28. -
Az anyai ágat vizsgálják
Béla macsói herceg maradványainak genetikai vizsgálatával folytatja munkáját a Magyarságkutató Intézet (MKI) Archeogenetikai Kutatóközpontja. Béla macsói herceg genetikai vizsgálata azzal a reménnyel kecsegtet, hogy IV. Béla számos gyermekének a genetikai meghatározásához további támpontokat lehet nyerni.
2024.03.22.
Teszteld a tudásod! - kvíz nyereményekért a török alóli felszabadulásról
A 332 évvel ezelőtti eseményekről kedden délelőtt emlékeztek meg a Nemzeti Emlékhelyen.
Buda 1686-os visszavívását követően Székesfehérvárt is ostromzár alá fogták a szövetséges csapatok. Harci cselekmény kevés történt Fehérvár falai alatt, valójában több mint egy esztendőnyi bekerítés alatt kiéheztették a várvédőket, akik kilátástalan helyzetükben tárgyalásokat kezdtek a vár feladásáról. Végül, 1688. május 19-én a török helyőrség végleg elhagyta városunkat. Az 1688-as visszafoglalást követő napon, a város főterén Te Deumot celebráltak, hogy 144 évnyi fogság után végre felszabadult Székesfehérvár. Ennek emlékére közel két évtizeden keresztül, egészen a Rákóczi-szabadságharcig fennmaradt ez a szokás.
Az oszmánok itt tartózkodásuk alatt mecsetet, minareteket és fürdőket emeltek, azonban ezek mindegyikét elpusztították az 1688-as végleges visszavétel után a város középkori keresztény emlékeivel egyetemben. Napjainkban Güzeldzse Rüsztem pasa fürdőjének romjai, valamint a Szent Anna-kápolna falképei és a tetején levő iszlám félhold emlékeztetnek az egykori hódoltatókra.